Valószínűleg a monori Popper nyomda egyetlen megőrzött tárgyi emléke

 

Szomorú tény, hogy miközben a monori Popper nyomda nemzedékek életét végigkísérte, az esküvői meghívóktól kezdve a helyi kiadványokon keresztül a gyászjelentésekig, magáról a nyomdáról egyetlen kép sem maradt.

Ha valaki mégis tud ilyen képről, kérem jelentkezzen!

A könyvsajtót Borzsák Ajtonytól kaptam ajándékba 2005-ben, de ezzel nem csak én kaptam ajándékot, hanem a monori helytörténet kutatói is, ez úton szeretném közkinccsé tenni.

Ajtony, Popper Laci bácsitól kapta talán a hetvenes években, ő még évekig könyvjavításokhoz használta, már tudom, hogy kis példányszámnál pl. szakdolgozatok borítójának aranyozott feliratozásához is használták.

Amikor hozzám került az állapota eléggé leromlott már, rozsdás volt, és az orsó sem forgott, viszont minden alkatrésze, még a réz adattáblája is megvolt.

Évekig áztattam mindenfélében hátha megindul az orsója, de hiába…

Amikor megtudtam, hogy Bernula Béla Péter a nyomdászatról tart előadást a ’balassady’ Monori Népfőiskolán, újra elővettem a könyvsajtót és a felújítást tervezgettem.

Az orsót végül erősen át kellett melegítenem, ez a néhány perc többet ért, mint az évekig tartó csodaszerekben áztatás.

Ekkor már láttam értelmét a felújításnak, mivel valóban használható eszköz lesz belőle. Érdekes volt látni, hogy a talprészen, egy korábbi törést nagyon alapos módon javítottak, akkor még javítottak…elkerülte a beolvasztást. De, hogy minek köszönhetjük, hogy a nyomda többi felszerelésével ellentétben az államosítást is elkerülte az már titok marad.

Szétszedés után az alkatrészeket egyenként rozsdátlanítottam majd alapoztam, sajnos eredeti festéknyom már nem volt rajta, ezért egyik kedvenc színemre -- zöldes elefántcsont --festettem.

Az általam ismert könyvsajtók általában egyszínű fekete, zöld, fekete-arany vagy fekete-vörös színűek voltak, de az én színösszeállításommal egészen könnyeddé, szinte porcelánszerűvé vált, az egyébként, több mint 30 kg-os öntött vasszerkezet.

Az adattábla alapján ismerjük a gyártót, a céget 1866-ban alapították és 1906-ban még bizonyíthatóan működtek, sajnos a gyártás pontos idejét még nem sikerült megtudnom.

A sajtó történetének befejező része, valószínűleg életének egyik csúcspontja:

Bernula Béla Péter nyomdászatról tartott előadás-sorozatán mindhárom alkalommal szemléltető eszközként szerepelt!

Sajnos könyvjavításra már senki sem használja, de ragasztásra -- elsősorban kisebb fa alkatrészek összesajtolására -- a mai napig használom.

A könyvsajtó történetéhez tartozik, hogy Péter előadása után egy érdekes és nagyon tanulságos beszélgetés alakult ki a sajtó körül. A jelenlévők közül többen ekkor értették meg, hogy miért hívják a nyomtatással készült „sajtóterméket”sajtónak.

Az élelmiszer sajt készítéséhez is így kapcsolódik (az elkészítés módszerével), amiből kiderül, hogy a sajt-, sajtó-, sajtolás szavaink a magyarság régi, legeltető, állattartó életmódjából, a tejfeldolgozás egyik kifejezéseként maradt ránk.

Manapság már a könyvsajtót is gyakran idegen néven nevezik: könyvprés.

A préselés szó helyett használjuk a magyar szavainkat: sajtolás, sulykolás, nyomás, tömörítés, zömítés!

külső, befoglaló méretei: 300 mm x 435 mm

teljes magasság: 340 mm

sajtolási felület: 295 mm x 250 mm

legnagyobb sajtolási magasság: 65 mm

teljes súly: 34 kg

A további kutatáshoz:

-- Bernula Béla Péter, Popper nyomdáról szóló írását a Monori Krónika 316. oldalán olvashatják. (a monori könyvtárból kölcsönözhető)

-- Monoron több, más tulajdonában lévő nyomda is működött az elmúlt évszázadban!

-- A könyvsajtó Tóth János monori karosszérialakatos műhelyében előzetes egyeztetés után megtekinthető, de ha könyvet szeretnél felújítani, annak sincs akadálya! :)

tel.: 06 29 411 297

Tóth Gábor 2013. október 4.

 

Monoldal tartalomjegyzék

A lenti lista sajnos még nem teljes, a facebookról átköltözés idején a feltöltés folyamatos!      (a 2023 március 15. állapot)         

A tartalomhoz a forma. . . néhol még hiányos. . . 

A fejezetek címei:   

 

1. Történet: minden ami Monoron történt
2. Monor rendszerváltoztatás előtti díszpolgárai
3. Elmélkedések a régi és a mai Monorról
4. Szakdolgozatok Monorról
5. A Monoldalon olvashattad először
6. “Kevéssé” ismert híres monoriak
7. Felhívások: régen és most
8. Monor település(ek) nevének eredetéről
9. A monori modellezés története
10. Emlékezés
11. A monori Kis-tóval kapcsolatos tanulmányok
12. Környezet(védelem), madárvédelem
13. Az épített környezetünk
14. Mezőgazdaság
15. Monori- vagy a monori nevet használó termékek és egyebek
16. A fokgazdálkodásról
17. Monorikumok, elsősorban az új lehetőségek
18. Helyneveinkről, kiemelten a vizes élőhelyek
19. Pecsétek és bélyegzők
20. Évfordulók